Ifjú László
Bábel tornya
Hacsiroku Nagaszan
ül fönn magaszan.
Megszomjazik Hacsi,
kérdi: Ninszen ócó tejcsi?
Mondá Ki Ván Csi: nem, csak tájcsi!
- Ninján baj, de azért szercsi téged Ki Ván Csi!
Arra jár a Marco Polo, árulja a vizes póló'...
Heherészik Ki Ván Csi, szép lesz majd ásszonynak cici!
Marco mondja: öt líra, Ki Ván Csi alkuszik: micsoda?!
Kicsi fiam beszól, kisz Ki Ván Csi:
Meg ne vedd apuci! Ki hajin' téged az anyuci!
Visszatért hát Itáliába Marco Polo,
mert Kínában az üzlet nem vót jó...
Várta otthon Bella Donna, meg a többi cimbora.
Kiáltja: asztalon a lakoma!
Spagetti, pásztá, pizza,
Vendégünk Bornemissza.
Felháborodott Marco: ki a bort nem issza,
mehet is vissza!
Mö' faszan? Védte meg magyar barátját Jean Pierre,
ki kicsit spicces volt, lefolyt torkán már egy liter...
Döla lé, asanté, eriggyé', párizsié'!
- mormogta nagy orra alatt a gall góré.
Tintoretto! Megint betintáztál!
- fakadt ki a Donna - az italtól teljesen eláztál!
Kavargott a gyomra, baj van Pierre!
Ui! Jött minden, mert elkapta a hányinger...
Sok volt a Hubertus, az abrosz tisztakosz!
- jajveszékelt Antigó és Antigóné.
(Hmm ez a görög asszony nem rossz spiné...)
- gondolta a forróvérű spanyol -
s képzeletében már kamatyol...
Beköszön Pedro, az amigo: Oláh!
Jááj more! Tudjá á névémet! Dicsak! Áh!
- örvendezett a vén cigány, Gázsi, a zsivány.
Gyere tesó, hágy szóljón a muzsika szó!
Dönö nö nö nö nö nőőő,
Húzta a nótáját, danolt a cigó.
Tetszett a népnek, ropták táncukat,
a görög a spanyollal, hallgatták kedvenc dalukat.
Késve bár, de megérkezett a német tag:
Ich bin laden, Dr. Oetker! Guten tag!
- Bin Laden? Hol? - ijedt meg az amerikai...
Nyugi Johnny, csak felkért a német pali
- mondta a tömör gyönyör, Donna.
Csak úgy ropta a primadonna,
rengett rajta a szalonna!
Előkerült az asztal alól Bornemissza,
ki a borát már megissza!
Dalra fakadt, csuhajja!
(Jaj de szép a hangod, csak a szomszéd meg ne hallja!)
Eközben az asztalnál,
Antigónak már csorog a nyál...
Táplálja görög isten testét:
No mi van, szarakoszt?! Kész a feltét!
Megyünk már! - szólt oda a holland dáma,
Melle Van De Bőven - csak kicsit nagy a lárma!
Hadzsámá! - tört elő Gázsiból a japán harcművész,
aki egyébként nem volt egy nagy lángész...
Ez okozta vesztét, mert a nagy szerszámú belga koma,
Van De Logh kiütötte, s lett majdnem nekrológ...
Nyihaha, ott röpül a protku!
- hahotázott a lengyel - a cigónak nuku!
A concertonak vége,
- szomorkodott Donna - ez a mese vége?
No nem, mert van tanulság elvégre!
Isten a népeknek külön nyelvet adott,
mégis az isteni közös nyelv most is adott:
Kicsiny nép beszéli,
míg a többi nép el nem felejti,
hogy a Hunok dicső népe
máig megőrizte emlékezetébe...
Készült 2013. szeptember 30. és október 1. között.
(Egy apró kulisszatitok: Bornemisszát egyrészt az Egri csillagokból vettem, másrészt a megszemélyesített karakter teljesen engem tükröz megrögzött antialkoholistaként... És a hangom is csodás...)
