Ifjú László

A férfi és nő dinamikája, 

fizikája, kölcsönhatása

Az alaptézis:

Adott két feszültségben lévő test, X és Y, ahol X nő.

Y, a deltás ismeretlen, az alfa és omega. 

X a hullámtermészet, a szuperszimmetria. 

X felállít egy egyenest, mely szigorúan monoton nő...

Ez esetben Y-nál fennáll a fordított arányosság esete: 

csökkent a számítási kapacitása, minden ismerete...

 

Az antianyag problematika: 

Hirtelen B jelenik meg egy másik halmazból. Y analizál: 

B nagyobb vagy egyenlő, mint Y - benne van a kvantumpotenciál. 

B nagy rizikó faktor! Y-nál fellépett a gáztörvény:  

beindult a bomlási folyamat, kavarog a gázörvény...

B egy exponencionális jelenség, megvolt a kellő hatásfoka.

Ám Y a nullponti mezőből egy energia impulzust kapott!

Megfelelő volt a beesési szög, s B röppályát változtatott:

kikerült a koordináta rendszerből, önmaga reciproka... 

Az X anomália:

 

X egy megoldatlan több ismeretlenes egyenlet. 

Vajon kinél van a megoldó képlet?

Igen nagy nála a határozatlansági reláció,

gyakori a folyton felmerülő komplikáció:

megfigyelhető egy ciklus, egy gyakori áramköri hiba... 

Ez esetben X-nél elszakad a szuperhúr, s feszültségét kiadja.

A reprodukciós folyamat:

X részéről igen nagy az ellenállás, hatványozottan mérlegel... 

Y egyszerűsít, felkapja X-et és egy négyzetre emel.

X terpeszt és szabad a bemenet. Látni a Higgs-bozont!

(A két rés kísérlet bizonyítja a paradoxont.)

A szuperpozícióban létrejön a kvantum-összefonódás;

kialakul az alagúteffektus, a dimenzióugrás.

X kapja sorozatban a jelet, van benne dinamika.

(A folyamat során széles spektrumú a hangfrekvencia.)

Maghasadás, kisülés, majd Y kivonja magát X-ből:  

elvégezve a művelet, sikerült a behatolási kísérlet.

 

Konklúzió:  

Lineárisan haladva az időben X térfogata nő.

Ha X térfogata nő, akkor X plusz Y egyenlő Z.

Amikor X eléri a kritikus tömeghatárt, 

kivonja magából Z-ét, a legkisebb közös többszöröst. 

2016. november 25.